A napfény létfontosságú az egészséghez, és ha már egyszer a divat úgy diktálja, hogy a barna szín a divat, akkor uccu neki barnuljunk, de okosan.

Mi is a napfény?

A földet érő természetes fény – vagyis a napfény – hullámhossza alapján látható fényre, infravörös sugarakra és ultraibolya sugarakra osztható .Ezeknek a sugaraknak más-más hatása van az emberi szervezetre.

A látható fény 400-800 nanométer hosszúságú, az infravörös sugarak pedig 800-10 000 nanométerig terjednek. Az infravörös sugarak láthatatlan, melegítő hatású hősugarak.

Erőteljes – és számunkra most első sorban érdekes - biológiai hatása az ultraviola (UV), magyarán ibolyántúli sugaraknak van. Az UV-A 320 - 400 nanométer, az UV-B 280 - 330 nanométer, az UV-C pedig 200 - 280 nanométer hosszúságú.

Az UV sugarakat eddig nem nagyon kellett a napozásnál számon tartanunk, mert a Földet körülölelő ózonréteg elnyelte, nem engedte azt a földre jutni. Sajnos az emberiség tudatlansága és telhetetlensége, természetkárosító ipari tevékenysége ezt az életet védő ózonpajzsot immár úgy elvékonyította, hogy sok helyen az már ki is lyukadt, és így ezek a nagyon káros sugarak is a földre juthatnak, és akadálytalanul veszélyeztethetik az életet és az egészséget, és nem csak az emberekét, hanem az egész természetét.

Az UV sugarak biológiai hatása

Az egész szervezetet érintő, és legfontosabb feladata a D vitamin képzés, amely nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében, és épségben tartásában. Fokozza a vérképző szervek működését, javítja a testünk általános állapotát – ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége. Helyi hatása a gyulladáskeltés és a pigment képzés.

Az UV-B sugárzás az, amely erősen gyulladás keltő, ez néhány órával a napozás után erős bőrvörösséget okoz, sőt, ha túl nagy dózis érte a bőrünket, a gyulladás hólyagképződéssel is járhat. Ennek a következményei a hámlás után keletkező erős nagy barna szeplőfoltok, amelyek semmilyen módszerrel nem halványíthatók, és örökre megmaradnak.

Az UV-B sugárzással keletkező barnaság nem tartós, úgyhogy nem érdemes ezt a veszélyt vállalnunk. Ezért nem tanácsos a napozás 11 és 15 óra között, ugyanis ilyenkor az UV-B sugarak a legintenzívebbek.

Az UV-A sugarak hatására gyulladás nélkül alakul ki a szép és tartós hőn áhított barna szín. Azonban ez a fény is ártalmas lehet, hisz ha túlzásba visszük, a bőr korai öregedését okozhatja, és a szürke hályog kialakulásában is szerepet játszhat.

Különösen veszélyes tükröződő felületek mellett napozni (vízpartok, havas felületek), mert ilyenkor a fény megsokszorozódik. Az újabb kutatások szerint a fény kettős természetű: egyrészt hullám, másrészt részecske. Ezt úgy lehet a legkönnyebben elképzelni, mintha valami apró pingpong labda hullámmozgásban terjedne, és amikor valamilyen tükröződő felülethez ér, arról visszapattan és mindaddig halad, amíg nem talál egy újabb tükröződő felületet, amiről ismét visszaverődhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. egy tengerparton a fényhullámrészecske a vízről visszaverődik, majd a felhőkön vagy a levegő részecskéin újra visszaverődik, és a föld, illetve a víz felé indul. Így aztán nem csak az adott fényrészecske ér bennünket, ami eredetileg ránk irányult, hanem még az a sok-sok ide-oda verődő fényrészecske is, ami eredetileg máshová indult., de a „pattogás” miatt végül is a mi bőrünkön landolt, ezzel többszörösére felfokozva a fény erősségét és mennyiségét. Minél rövidebb a fény útja, ezt annál többször teszi meg. A legmerőlegesebb útvonal délidőben van, ezért nem ajánlott ilyenkor a napozás. Emiatt kell fokozottabban védenünk „kiálló” testrészeinket is, hisz ezeket még merőlegesebben érik a sugarak (orr, szemöldökcsont, szemhéj, váll, kulcscsont. A gyakorlott napozók ezért orrukra és szemhéjukra zöld levélkéket szoktak ragasztani (a legjobb erre a célra a lándzsás útifű levele, amelyet szinte minden strandon megtalálhatunk a gazban).

A napfény jótékony hatásai

Az előbb említett D vitamin képzés és csonterősítés mellett a napsugárzás kimondottan jótékony hatású lehet bizonyos bőrhibák esetében is.

Kis hazánkban – „hála” a túlzott húsfogyasztásnak, az egészségtelen táplálkozásnak és a mozgás és friss levegő hiánynak – rengeteg a mitesszeres és a pattanásos bőr mindkét fajtája, az olajos-zsíros és a vízhiányos-száraz-gyulladt-korpásodó szeborrea. Nos, ezekre a bőrtípusokra istenáldás a napfény, de nem csak nyaraláskor, hanem egész évben rendszeresen (természetesen a napozás szabályait szigorúan betartva).

A másik egyre jobban terjedő bőrhiba a pszoriázis. Ez kialakulhat a fejbőrön, test szerte kisebb-nagyobb foltokban, a térd és a könyék bőrén megvastagodást előidézve, a tenyér és a talp (sarok) berepedését okozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeken a tápanyaghiányos, D-, és A-vitamin hiányos bőrökön szinte minden esetben segít a napfürdő. Régebben ezek a betegek orvosuk tanácsára az albán tengerparton süttették magukat, ma már egy kicsit messzebb, Izraelben, a Holt-tenger partján kezelteti pszoriázisát – aki teheti. A magyar napfény is sokat segít a bajon, különösen, ha a csodálatos vizű gyógyfürdőinkben fürdőkúrával is kombináljuk.

A hajas fejbőr pszoriázisánál a haj szétfésülésével a fejbőrt kell napoztatni a hámló és korpásodó területeken.

A test szerte lévő pszoriázis napoztatásánál soha ne használjunk fényvédő faktoros napozókat, ugyanis ezek kémiai anyaga a napsugárzás hatására még jobban irritálja majd a bőrünket. Ezeket a bőröket inkább a kora délelőtti (10 előtt), vagy késő délutáni (17 után) időszakban vigyük a napra.

Rendkívül jó hatású a napozás a csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen vívott harcban is. A jól adagolt napfürdőzés és télen a mértékkel végzett szoláriumozás a legjobb megelőzés, ugyanis UV-A nélkül a legjobb minőségű táplálék kiegészítő (pl. Cal-Sea-um) sem hat úgy, ahogy kéne. Németországban például a Sonnenklinik (Napfényklinika) kifejezetten ennek a betegségnek a gyógyításával foglalkozik a napfény, a szolárium, a gyümölcskúra és a mozgásterápia intenzív alkalmazásával – igen jó eredménnyel.

És végül, de nem utolsó sorban szeretném megemlíteni azt a nem mérhető energiát és töltést, amit a napfény biztosít a számunkra. Nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol magas a napsütéses órák száma, a depresszió és az idegesség szinte ismeretlen fogalmak.