Testünk sajátos csomagolása a bőr, amely egyrészt igyekszik a lehető legnagyobb fokú védelmet nyújtani szervezetünknek a külső hatásokkal szemben, másrészt önmaga is sérülékeny, és a védelem feladatainak ellátása közben gyakran károsodást szenvedhet.

A Nap sugarai

A Napból a Föld felszínét elérő elektromágneses sugárzás, hullámhossztartománya nagyjából 290 és 2000 nanométer közé esik. Ennek legnagyobb hányada a látható fény tartományába (400 és 800 nanométer közé), kisebb része az infravörös és az ibolyán túli sugárzás tartományába esik. Az infravörös sugarak felelősek a napsugárzás hőhatásáért, főképp ezeknek köszönhetjük a napsugarak melegét.

A biológiai hatásoknak megfelelően az optikai fénytartomány esetünkben fontos hullámhossz-intervallumát így osztják fel:

• 100-280 nm: UV-C (távoli ultraibolya)
• 280-315 nm: UV-B (Dorno-tartomány)
• 315-400 nm: UV-A (közeli ultraibolya)
• 400-800 nm: látható fény
• >800 nm: infravörös tartomány

Lámpafény

A szoláriumlámpák a 320 és 400 nanométer közötti tartományban sugároznak, ezzel a napsugárzásnak a hatás szempontjából legfontosabb fényösszetevőit: az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarakat utánozzák.

A természetes napfény pótlására, a mesterséges ibolyántúli sugarak előállítására szolgáló első készüléket a múlt század végén egy Finsen nevű dán orvos szerkesztette, amely szénrudas ívlámpa volt. Azóta számtalan házi használatra szánt kvarclámpát és szoláriumot fejlesztettek ki. Mivel a közönséges üveg elnyeli az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarak jó részét, a szoláriumlámpákat és csöveket különleges, az UV-fényt áteresztő kvarcüvegből készítik. Az égő belsejében higany van, az ennek gőzén áthaladó elektromos áram gerjeszti a higanymolekulákat, amelyek ennek hatására bocsátják ki az ibolyántúli sugarakat.

Hasonló elven működnek a xenonlámpák is, amelyek a napfény spektrumához jobban hasonló összetételű fényt adnak, így alkalmasabbak a természetes napsugárzáséhoz hasonló hatások elérésére.

A hatások

Az ibolyántúli fény hatásának tudható be a bőrpír, a későbbi barnulás – valamint a szem és a bőr különféle betegségei is.

Az egyes hatásokért azonban más-más hullámhosszúságú sugárzások tehetők felelőssé. Bár a különböző hullámhosszúságú, és így különböző energiájú elektromágneses sugárzások hatása eltérően mutatkozik meg, a hatásmechanizmusa mindegyiknek hasonló. A fény hatása minden esetben az úgynevezett primer fotofizikai eseménnyel, a fotonok elnyelődésével kezdődik. Ennek hatására a biológiai rendszer bizonyos molekulái gerjesztődnek, illetőleg a nagyobb energiájú fotonok hatására ionizálódnak. Ha olyan molekula gerjesztődik, amelynek döntő szerepe van valamilyen biológiai eseményben, akkor direkt fotokémiai reakcióról van szó. Példaként a sejtek DNS-e UV-B fény hatására bekövetkező sérülése említhető. A két DNS-lánc “összeforr”, ez megakadályozza az információk átírását, aminek működési zavar vagy mutáció lehet a következménye.

Javító mechanizmusok

A károsodás hatására működésbe lépnek a javító mechanizmusok, és megpróbálják szétválasztani a párokat. A baktériumok örökítő anyagát például egy UV-fény által aktivált enzim védi a fény károsító hatásától. A fejlettebb élőlényekből azonban hiányzik ez az enzim, a mi sejtjeinkben másféle javító mechanizmus működik, de a kapacitása véges, és ha erős az UV-hatás, akkor bizonyos hibák javítatlanul maradnak, és a káros hatás megnyilvánul. A szolárium ultraibolya fényének erőssége viszonylag nagyobb, mint a napsugárzásé, így nagyobb az esélye annak, hogy a sejtjeink javító mechanizmusai kimerülnek, ez pedig növeli a későbbi károsodás kockázatát. A nagyon világos a bőrűek, a világosszőke vagy vöröses hajúak és világos szeműek javítómechanizmusai körülbelül 10 percig tudják felvenni a versenyt az átlagos erősségű napfénnyel. A szoláriumban ez a védekezőképesség még kevesebb időre elegendő.

A barnulás

A bőr károsodásának mértéke is attól függ, hogy a sugárzás milyen mélyen hatol be a bőrbe, azaz melyik rétegben nyelődik el a fény. A bőr két rétege a hám és az irha. (A bőr alatti zsíros kötőszövetet is szokás a bőr harmadik rétegeként említeni.) A hámban vannak azok a festéktermelő sejtek, a melanociták, amelyek a bőr jellegzetes színét adó festékanyagot, a melanint termelik. A festéksejtek száma csekély, de nyúlványai révén mindegyikük körülbelül negyven hámsejttel áll összeköttetésben, és rendszeresen juttat melanint a környező hámsejtekhez. Napozáskor vagy szolárium hatására megnő a melanociták száma, méghozzá az utóbbi esetben gyorsabban, és a melanin nagyobb mennyiségben kerül a hámsejtekbe. Ennek köszönhető, hogy lebarnulunk. A barna festék kétségtelenül véd a napsugaraktól, de valószínűnek látszik, hogy nem ez az eredeti feladata, hiszen a szőrös testű állatok bőrében vannak melanociták, holott őket a bundájuk védi a napsugaraktól. Tény, hogy a pigmentált bőr csak fele annyi ibolyántúli fényt ereszt át, mint a pigmentálatlan, fehér bőr.

A bőr nem felejt

A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért döntően az UV-A sugárzás okolható. Fontos megjegyezni, hogy a bőrünknek “memóriája” van, tehát az életkor előrehaladtával a bőrt érő fényenergia, illetve az általa kiváltott biológiai hatás összegződik. Ez is oka annak, hogy az idősebb emberek körében gyakoribb a bőrrák.

Napfény vagy szolárium?

Mint láttuk, a napfény hullámhossz-tartománya szélesebb, mint a szolárium-lámpáké, UV-C tartományba tartozó összetevői is vannak, de e sugarak túlnyomó részét az ózonréteg nem engedi a Föld felszínére. A légköri ózonpajzs a 280 nm-nél kisebb hullámhosszú sugarakat elnyeli.

A légkör szennyeződése azonban pusztítja az ózont, s az elnyelés hatásfoka romlik.

A 280 nm-nél rövidebb hullámhosszú UV-fénynek számos káros hatása van. Például a DNS elnyelési maximuma 254 nanométernél van, tehát a nukleinsavak erősen elnyelik az UV-C sugarakat (főképp a 250-260 nm-es hullámhosszúságú összetevőket), s ennek következményei a mutációk, és más súlyos ártalmak.

A szoláriumlámpák pozitívuma, hogy azok UV-C sugarakat nem bocsátanak ki. Az elmondottak ismeretében bárki eldöntheti, lemond-e a ragyogó kék ég és a napsugarak által nyújtott barnulásról és a szoláriumot választja a gyors siker érdekében, vagy a barna szépség elérésének hagyományos útját választja. Persze, azt is az időtartamokat betartva, fokozatosan, félárnyékban napozva és ekkor is az UV-sugarakat kiszűrő, fényvédő készítményt használva.

A szolárium fényében

Testünk sajátos csomagolása a bőr, amely egyrészt igyekszik a lehető legnagyobb fokú védelmet nyújtani szervezetünknek a külső hatásokkal szemben, másrészt önmaga is sérülékeny, és a védelem feladatainak ellátása közben gyakran károsodást szenvedhet.