Életünkben hajunk a testi és lelki állapotunk visszatükrözője. Láttatja az életkort, a szervezetben támadt rendellenességeket, táplálkozási szokásokat, hiányosságainkat. Az emberi hajas fejbőrön 100-150 ezer hajszál található. A hajszál növekedésének három fázisa van: növekedési, átmeneti és nyugalmi fázis.

A növekedési fázis 4-6 évig tart, az átmeneti néhány napig és a nyugalmi 1-2 hónapig is elhúzódhat.

Az egészségesnek nevezhető hajhullás nem látványos, hiszen a hajszálak nagy része nincs ugyanabban a fázisban. Nem feltétlenül helyes, hogyha számokban határozzuk meg a természetes hajhullás mértékét, hiszen attól is függ, hogy visszanő-e az elveszített haj.

A szőrtüszőből kiemelkedő élettelen szaruból álló hajszál sajátos felépítésénél fogva képes a külső környezet hatásainak ellenállni. A hajszálat azonban nap mint nap káros külső hatások érik. Az egészséges hajat fedő szarulemezkék (kuticulák) szorosan illeszkednek egymáshoz, felszínük sima, ezért a haj egészségesen fénylő, tapintása selymes, nem kócolódik könnyen, a hajszál mélyebb rétegei védettebbek a külső károsodástól és a nedvességvesztéstől.

A károsodott haj felszínén sérül a kuticula, lemezkéi nem illeszkednek, szabálytalanul felemelkednek a haj fénytelenné, mattá válik, tapintása durva, könnyen kócolódik, a hajszál mélyebb rétegei is károsodnak és a hajvégek felrostozódnak.

A haj

Teljes hajállományunk 90 000 - 180 000 hajszálból áll. 1cm2-re kb. 120 szál jut. A fejbőrön lévő hajszálak száma a hajszíntől is függ. A szőkéknek kb. 140 000 vékonyabb, a barnáknak kb. 100 - 120 000 kicsit vastagabb, a vöröseknek pedig csak 85 - 90 000, de a többiekéhez képest vastag hajszála van. Hajunk a fogantatás utáni hatodik héten kezd kifejlődni és bőrünkben körülbelül 5 millió szőrtüsző jelenik meg! A születés után számuk már nem gyarapszik. A baba néhány centis, hullámos hajjal jön világra. Egy szőrtüszőből különböző típusú haj-, illetve szőrszál növekszik. A pubertáskori "szőrösödéshez" szükséges tüszők is már az embrionális korban kialakulnak, majd annak idején a hormonális változások hatására működésbe lépnek. A fejbőr hajhagymái sokkal aktívabbak, mint a test többi részén elhelyezkedő szőrzet, ezért gyorsabban is nő a haj.

A haj két fő része a hajgyökér és a hajszál. A hajszál gyökerét a hajhagyma veszi körül, amely a haj szilárd vázát, a szálas szerkezetű keratint termeli. Ebből az anyagból van a köröm, a szarv, a pata, a karom, csak más a struktúrája. A hajgyökér kiszélesedő része a hajhagyma. Alsó részében található a hajszemölcs, amelynek sejtjei állandóan szaporodnak, majd fokozatosan átalakulnak és beleolvadnak a hajszálak anyagába. A szemölcs területén gyors az anyagcsere, amihez sok-sok tápanyagra van szükség. A hajhagyma középső részén lévő sejtek termelik a hajszálat, a szélén lévők pedig a gyökérhüvelyt, a szőrtüsző belső borítását. A hajszál külső felszínét tetőcserépszerűen egymásra boruló sejtek fedik. Ez a hámréteg (kutikula). Rendkívül ellenálló, felszívja a rövidhullámú ultraviola sugarakat.

Ez alatt a hajkéreg (cortex) található, mely hosszúkás, elszarusodó, de magvukat megtartó sejtekből áll. Ebből áll a haj túlnyomó része. Felel a haj rugalmasságáért, szakítási ellenállásáért és erősségéért.

Milyen tényezők károsítják a hajszálakat?

1. KÉMIAI KÁROSODÁS, DAUEROLÁS, SZŐKÍTÉS, FESTÉS, TARTÓS HULLÁM
2. ULTRAIBOLYA SUGÁRZÁS; a NAPFÉNY a szőkítéshez hasonlóan a haj fehérjéinek bontásával puhítja fel a kuticulákat, ettől a mélyebb rétegek is törékennyé válnak.
3. MECHANIKAI KÁROSODÁS: helytelen fésülés, hajformázás.
4. HŐKÁROSODÁS: túl forró hajszárítás, sütővas.

Miért hullik, ritkul a hajunk?

A válasz egyszerű, mert "savanyúak" és "mérgesek" vagyunk, azaz el vagyunk savasodva és salakosodva.

Szervezetünk alapvető kémiai szabályozását a savak és a lúgok összjátéka határozza meg. Egészségünk is a sav-bázis egyensúly függvénye. Az ember vérének 7,35 a Ph értéke, tehát bázikus (lúgos). Amint a Ph értéke savas irányba tolódik el, romlik a vérkeringésünk és a sejtek vérellátása. A bevitt és a képzõdõ méreganyagok savasítanak.

Fejbőrünk a benne található ásványi anyagokkal és nyomelemekkel szervezetünk kémiájának közömbösítő vésztartaléka. Különleges feladata van: „tűzoltó szerepét tölti be azokban a vészhelyzetekben, amikor a szervezet a savak frontján riadót jelez.

Ha azonban az összes tartalékot elhasználja, akkor a hajnövekedés számára már nem marad tápanyag. Ráadásul, a hajképzésért felelős anyasejtek ötszörös anyagcseréjének köszönhetően sokkal előbb jelzik a hiányokat, problémákat mint bármi más a szervezetben.

Van azonban megoldás!

Egészségünk általános állapota nagyban függ a táplálkozástól és a bélműködéstől. A keleti diagnosztika szerint a test külsején lévő szőrzet közvetlen és sok mindenről tanúskodó kapcsolatban áll a szervezet belsejében lévő szőrökkel.

Különösen a nyelőcsőben és az emésztőrendszerben található piciny szőrökkel. A belső szervek problémái mutatkoznak meg a ritkuló, satnyuló, vékonyodó hajkoronán:

• Sokat segíthet, ha rendesen táplálkozunk, karbantartva emésztésünket. A haj fehérjékből, ásványi anyagokból áll és speciális tápanyagokat igényel a test többi részéhez hasonlóan.
• Ha testünk nem jut elegendő tápanyaghoz biztosra vehetjük, hogy hajunk, körmünk is tápanyaghiányos lesz.
• A haj 98%-a fehérje, tehát ez az alkotórész kulcsfontosságú az étkezésben. Mégis ha túl sok van belőle több kárt okoz, mint hasznot.
• A hajhullás kapcsolatba hozható a zsírban gazdag étrenddel. A fehérjeszükségletet kis zsírtartalmú forrásokból kell fedeznünk (hal, baromfi, hüvelyesek, szója, gabona).
• A túlzott fehérjefogyasztás roncsolhatja a hajat a szervezet túl savassá tételével.
• A vesék pufferolják a savas vegyületeket kalciummal, tehát a sok fehérjefogyasztás kalciumhiányt okoz, amit a szervezet a hajból, a körömből és a csontokból von el, emellett terheli a veséket.
• Kevés vagy nem megfelelő folyadékfogyasztás esetén a méregtelenítési funkciót sem tudja maradéktalanul ellátni a szervezet, salakanyagok formájában lerakódik a szervezetben, a szövetekben. A lerakódások a keringést akadályozzák, s ha a kapilláris keringés nem megfelelő akkor nem tudnak eljutni a vérben lévő tápanyagok a hajhagymákat építő és ellátó anyasejtekhez. Ezáltal okoznak hajhullást, kopaszodást.
• Az A, D, E, F, H vitaminok, a jód, a vas hiánya is hajhulláshoz vezetnek.