A nyár kellemes élményei mellett szólnunk kell az esetleges kellemetlenségekről is. Írtunk már a napfény okozta ártalmakról, ezzel a cikkel pedig az a cél, hogy minimálisra csökkentsük a rovar, vagy más állat csípése okozta káros hatásokat.

Kezdjük a legnagyobb problémát okozó rovarcsípéssel, a méhek szúrásával. A szúrás helyén égő fájdalom, viszketés mellett bőrpirosodás, duzzanat alakul ki, még akkor is, ha nem vagyunk allergiásak. Mindez szeren-csére 1-2 napon belül lelohad. Gyorsítani lehet a folyamatot, ha a duzzadt területet bekenjük gyulladás-csökkentő kenőccsel, és borogatást teszünk rá. Nagyobb a baj, ha a csípés a szájon belül vagy a torokban következik be. Ebben az esetben a helyileg kialakuló duzzanat akár fulladáshoz is vezethet. Még súlyosabb a helyzet, ha valaki allergiás reakcióval reagál a méh toxinjára. Ebben az esetben a csípés után szinte azonnal kialakul a nagyfokú helyi duzzanat. Emellett súlyos általános reakciók is fellépnek: bőrpír, csalánkiütések, tenyér, talp, arc duzzanata, szédülés, rosszullét. A gége nyálkahártyája is megdagad, s a beszűkülés akár fulladáshoz is vezethet. Ha az allergiás reakciót gyors orvosi beavatkozással nem lehet visszafordítani, a keringés összeomlása is bekövetkezhet. Akinek méhcsípés-allergiája van, legjobb, ha nyáron mindig hord magánál a reakció kivédésére egyszer használatos injekciót, amit a csípés után azonnal beadhat magának, akár ruhán keresztül is.

Javaslatok megelőzésre

A méh- vagy darázscsípés megelőzése érdekében tartsunk be néhány szabályt:

• Ne együnk a szabadban! Leggyakrabban az édes ételekre-italokra, húsokra szállnak rá a rovarok.
• Szívesen repülnek rá az élénk színű ruhadarabokra is, ezek viselése helyett hordjunk inkább fehéret vagy világosbarnát.
• Kirándulás alkalmával ne bolygassuk a korhadt faágakat, mert a darazsak gyakran ilyen helyen fészkelnek.
• Autózás közben ne tartsuk nyitva az ablakot!

Vannak kevésbe ártalmas, de kellemetlen szúrások, mint pl. a szúnyogcsípés. A csípés után néhány centi átmérőjű, kemény tapintatú, duzzadt csomó jelenhet meg a csípés helyén. Ha ezeket a csomókat elvakarjuk, a vakarás kiváltotta sérülés helyén akár bakteriális felülfertőzés, ótvar is kialakulhat. Különös figyelmet érdemel, ha a szúnyogcsípés anyajegy területén történik. Maga a csípés, de a következményes vakarás különösen, rosszindulatú elfajulást indíthat el az anyajegy belsejében. Ha elvakartuk az anyajegyet, a gyulladás lezaljása után mindenképpen mutassuk meg szakembernek. Kisgyermekek, de néha érzékeny bőrű felnőttek esetében is előfordul, hogy noha csak egy-egy helyen csípi meg bőrüket a szúnyog vagy egyéb élősdi, a testfelszínen máshol is erősen viszkető, 2-3 mm átmérőjű göböcsék jelennek meg. Jellemző, hogy a göbök még megfelelő bőrgyógyászati kezelés esetén is hosszú ideig megmaradnak, sok kellemetlenséget okozva.

Ha csípésekről van szó, semmiképpen sem hagyhatjuk ki a kullancsokat. A bőrbe kerülésüket általában meg sem érezzük, de ha időben nem távolítjuk el őket, súlyos betegség lehet a csípés következménye. Több kórokozót is kimutathatunk a hazánkban honos 42 kullancsfajból, de a két legsúlyosabb betegség, amelyet terjesztenek az a Lyme-kór és az agyvelőgyulladás. Az utóbbi lappangási ideje egy-két hét. A kezdeti influenzaszerű tünetek, láz, levertség után kialakulnak a jellegzetes panaszok, a hányás, látászavar, eszméletvesztés, bénulások. A Lyme-kór lappangási ideje hosszabb, akár egy hónap is lehet. A csípés helyén legtöbbször kokárda alakú folt jelenik meg, amelyet kezeletlen esetben idegrendszeri, szív- és érrendszeri, ízületi vagy változatos bőrtünetek követhetnek. A kullancscsípést megfelelő ruházat viselésével, illetve kullancsriasztó szerek használatával előzhetjük meg. Kirándulás után azonnal vizsgáljuk át a bőrünket tetőtől-talpig, és ha kullancsot találunk, azonnal távolítsuk el. Az agyvelőgyulladás ellen védőoltással védekezhetünk.