A napallergia nyilvánvalóan tavasszal és nyáron okoz problémát. Dr. Vass Ilonát, bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosunkat kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról. A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége. Nem a bőrtípustól, hanem más endogén tényezőktől, a szervezet hajlamától függ. (Itt el kell különítenünk azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, illetve a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak.) Néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlenül erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, hólyagok, csalánkiütések, ödémák jelennek meg a bőrön. A polimorf szó a bőrtünetek sokféleségére utal.

A panaszok többnyire az első erősebb tavaszi napsugarak hatására jelennek meg. Sokaknál a tünetek később enyhülhetnek, mintha a bőr megszokná a napsütést, de nyáron, amikor a nyaralás alkalmával megint intenzívebb sugárzásnak van kitéve a bőr, a tünetek újra kiújulnak, erősödnek.

A napallergia közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásának folyamata illetve a közvetlen allergén lényegében ismeretlen. Feltételezhető, hogy lényegében egy késleltetett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében. Erre utalnak a klinikai kórlefolyás, a bőrelváltozások képe. Az allergiás betegek pigmentképzése egyébként teljesen normális lehet.

Sajnos a napallergiás bőr egyéb, nem napallergia-eredetű bőrbetegségei is rosszabbodhatnak, illetve érzékelhetővé válnak a napsütés hatására, ezért előfordulhat, hogy a beteg számára csak napsütéses időszakokban "derül rá fény", hogy egyes gyógyszerek vagy tápanyagok a bőrt fokozottan fényérzékennyé teszik.

Hogyan előzhető meg a napallergia tüneteinek megjelenése?

A polimorf dermatózis tünetei maguktól eltűnnek, ha a beteg tartózkodik a napfénytől. Sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást, hiszen különösen a vízparton, még az árnyékban is annyi ultraibolya sugárzás éri a bőrt, amennyi elegendő az allergiás reakciók kiváltásához. Az UV-B sugárzást ugyan kiszűrő, de az A-t áteresztő üveg mögött (pl. autóban) sincs védve az erre érzékeny bőrfelület. A testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő, ha tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat.

Mely textíliák szűrik ki a napallergiát okozó sugarakat?

Magyarországon is voltak forgalomban olyan textíliák, amelyeket speciális UV-szűrő anyaggal impregnáltak, így tényleg nem engedte át az ultraibolya fényt.

Mit kell tudnunk a fényvédő krémekről?

Olyan, patikában beszerezhető fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UV-A-szűrő hatása is megfelelő. A régi készítmények már lebomlott hatóanyagai nem védenek, ezért a lejárt szavatossági idejű krémeket dobjuk ki és cseréljük újra, ne használjuk el őket testápolónak, mert a régi krémek tartalmazhatnak elbomlott és ezért bőrre ártalmassá vált anyagokat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a készítményeket nem akkor kell felvinni a bőrre, amikor napra megyünk, hanem legalább 30 perccel előbb, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat.

Mivel kezelhető a napallergia, ha már nem sikerült megelőzni?

Az esztétikai problémákon túl a legkellemetlenebb a viszketés, ami bizony az elviselhetetlenségig fokozódhat, az éjszakai alvást is lehetetlenné teszi. Az erős viszketést jól lehet csillapítani antihisztamin tartalmú krémekkel, melyeket az orvos írhat föl. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít.

Enyhe napallergiánál szóba jöhet egyébként a megelőző szoláriumos kezelés, de gyakorlatilag ritkán alkalmazzák, mert a fény adagolása nem egyszerű. Alkalmazása attól függ, mennyire fényérzékeny a beteg.

A szoláriumon kívül van-e olyan mesterséges fényforrás, mely előcsalhatja a polimorf fotodermatózis tüneteit? - kérdezem végül a doktornőt.

Igen van, egyes fényérzékeny betegeknél a tévénézés sem ajánlott, és vannak olyan lézerkezelések, amelyek szintén nem alkalmazhatók napallergiásoknál, de ez mindig attól függ, hogy milyen hullámhosszú fényre érzékeny a beteg.