
A fokozott izzadás a magyar lakosság közel 3 százalékát érinti! Önnek is vannak problémái az izzadással? Kellemetlen tüneteket tapasztal, de nem tudja, hogy ez milyenfokú probléma? Akkor csinálja meg izzadás tesztünket és...
Bőrgyógyászati, kozmetológiai, anyajegyszűrő és lézerterápiás centrum
Testünk sajátos csomagolása a bőr, amely egyrészt igyekszik a lehető legnagyobb fokú védelmet nyújtani szervezetünknek a külső hatásokkal szemben, másrészt önmaga is sérülékeny, és a védelem feladatainak ellátása közben gyakran károsodást szenvedhet.
A Napból a Föld felszínét elérő elektromágneses sugárzás, hullámhossztartománya nagyjából 290 és 2000 nanométer közé esik. Ennek legnagyobb hányada a látható fény tartományába (400 és 800 nanométer közé), kisebb része az infravörös és az ibolyán túli sugárzás tartományába esik. Az infravörös sugarak felelősek a napsugárzás hőhatásáért, főképp ezeknek köszönhetjük a napsugarak melegét.
A biológiai hatásoknak megfelelően az optikai fénytartomány esetünkben fontos hullámhossz-intervallumát így osztják fel:
A szoláriumlámpák a 320 és 400 nanométer közötti tartományban sugároznak, ezzel a napsugárzásnak a hatás szempontjából legfontosabb fényösszetevőit: az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarakat utánozzák.
A természetes napfény pótlására, a mesterséges ibolyántúli sugarak előállítására szolgáló első készüléket a múlt század végén egy Finsen nevű dán orvos szerkesztette, amely szénrudas ívlámpa volt. Azóta számtalan házi használatra szánt kvarclámpát és szoláriumot fejlesztettek ki. Mivel a közönséges üveg elnyeli az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarak jó részét, a szoláriumlámpákat és csöveket különleges, az UV-fényt áteresztő kvarcüvegből készítik. Az égő belsejében higany van, az ennek gőzén áthaladó elektromos áram gerjeszti a higanymolekulákat, amelyek ennek hatására bocsátják ki az ibolyántúli sugarakat.
Hasonló elven működnek a xenonlámpák is, amelyek a napfény spektrumához jobban hasonló összetételű fényt adnak, így alkalmasabbak a természetes napsugárzáséhoz hasonló hatások elérésére.
Az ibolyántúli fény hatásának tudható be a bőrpír, a későbbi barnulás – valamint a szem és a bőr különféle betegségei is.
Az egyes hatásokért azonban más-más hullámhosszúságú sugárzások tehetők felelőssé. Bár a különböző hullámhosszúságú, és így különböző energiájú elektromágneses sugárzások hatása eltérően mutatkozik meg, a hatásmechanizmusa mindegyiknek hasonló. A fény hatása minden esetben az úgynevezett primer fotofizikai eseménnyel, a fotonok elnyelődésével kezdődik. Ennek hatására a biológiai rendszer bizonyos molekulái gerjesztődnek, illetőleg a nagyobb energiájú fotonok hatására ionizálódnak. Ha olyan molekula gerjesztődik, amelynek döntő szerepe van valamilyen biológiai eseményben, akkor direkt fotokémiai reakcióról van szó. Példaként a sejtek DNS-e UV-B fény hatására bekövetkező sérülése említhető. A két DNS-lánc “összeforr”, ez megakadályozza az információk átírását, aminek működési zavar vagy mutáció lehet a következménye.
A károsodás hatására működésbe lépnek a javító mechanizmusok, és megpróbálják szétválasztani a párokat. A baktériumok örökítő anyagát például egy UV-fény által aktivált enzim védi a fény károsító hatásától. A fejlettebb élőlényekből azonban hiányzik ez az enzim, a mi sejtjeinkben másféle javító mechanizmus működik, de a kapacitása véges, és ha erős az UV-hatás, akkor bizonyos hibák javítatlanul maradnak, és a káros hatás megnyilvánul. A szolárium ultraibolya fényének erőssége viszonylag nagyobb, mint a napsugárzásé, így nagyobb az esélye annak, hogy a sejtjeink javító mechanizmusai kimerülnek, ez pedig növeli a későbbi károsodás kockázatát. A nagyon világos a bőrűek, a világosszőke vagy vöröses hajúak és világos szeműek javítómechanizmusai körülbelül 10 percig tudják felvenni a versenyt az átlagos erősségű napfénnyel. A szoláriumban ez a védekezőképesség még kevesebb időre elegendő.
A bőr károsodásának mértéke is attól függ, hogy a sugárzás milyen mélyen hatol be a bőrbe, azaz melyik rétegben nyelődik el a fény. A bőr két rétege a hám és az irha. (A bőr alatti zsíros kötőszövetet is szokás a bőr harmadik rétegeként említeni.) A hámban vannak azok a festéktermelő sejtek, a melanociták, amelyek a bőr jellegzetes színét adó festékanyagot, a melanint termelik. A festéksejtek száma csekély, de nyúlványai révén mindegyikük körülbelül negyven hámsejttel áll összeköttetésben, és rendszeresen juttat melanint a környező hámsejtekhez. Napozáskor vagy szolárium hatására megnő a melanociták száma, méghozzá az utóbbi esetben gyorsabban, és a melanin nagyobb mennyiségben kerül a hámsejtekbe. Ennek köszönhető, hogy lebarnulunk. A barna festék kétségtelenül véd a napsugaraktól, de valószínűnek látszik, hogy nem ez az eredeti feladata, hiszen a szőrös testű állatok bőrében vannak melanociták, holott őket a bundájuk védi a napsugaraktól. Tény, hogy a pigmentált bőr csak fele annyi ibolyántúli fényt ereszt át, mint a pigmentálatlan, fehér bőr.
A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért döntően az UV-A sugárzás okolható. Fontos megjegyezni, hogy a bőrünknek “memóriája” van, tehát az életkor előrehaladtával a bőrt érő fényenergia, illetve az általa kiváltott biológiai hatás összegződik. Ez is oka annak, hogy az idősebb emberek körében gyakoribb a bőrrák.
Mint láttuk, a napfény hullámhossz-tartománya szélesebb, mint a szolárium-lámpáké, UV-C tartományba tartozó összetevői is vannak, de e sugarak túlnyomó részét az ózonréteg nem engedi a Föld felszínére. A légköri ózonpajzs a 280 nm-nél kisebb hullámhosszú sugarakat elnyeli.
A légkör szennyeződése azonban pusztítja az ózont, s az elnyelés hatásfoka romlik.
A 280 nm-nél rövidebb hullámhosszú UV-fénynek számos káros hatása van. Például a DNS elnyelési maximuma 254 nanométernél van, tehát a nukleinsavak erősen elnyelik az UV-C sugarakat (főképp a 250-260 nm-es hullámhosszúságú összetevőket), s ennek következményei a mutációk, és más súlyos ártalmak.
A szoláriumlámpák pozitívuma, hogy azok UV-C sugarakat nem bocsátanak ki. Az elmondottak ismeretében bárki eldöntheti, lemond-e a ragyogó kék ég és a napsugarak által nyújtott barnulásról és a szoláriumot választja a gyors siker érdekében, vagy a barna szépség elérésének hagyományos útját választja. Persze, azt is az időtartamokat betartva, fokozatosan, félárnyékban napozva és ekkor is az UV-sugarakat kiszűrő, fényvédő készítményt használva.
Testünk sajátos csomagolása a bőr, amely egyrészt igyekszik a lehető legnagyobb fokú védelmet nyújtani szervezetünknek a külső hatásokkal szemben, másrészt önmaga is sérülékeny, és a védelem feladatainak ellátása közben gyakran károsodást szenvedhet.
Az anyajegyek szűrése főleg a nagyszámú, illetve szabálytalan anyajegyek esetében fontos, mert belőlük könnyen képződhetnek melanomák, amelyek kezelése csak a korai felismerés esetén lehet igazán eredményes.
A fokozott izzadás a magyar lakosság közel 3 százalékát érinti! Önnek is vannak problémái az izzadással? Kellemetlen tüneteket tapasztal, de nem tudja, hogy ez milyenfokú probléma? Akkor csinálja meg izzadás tesztünket és...