A szervezet hőháztartásának döntő szabályozója a bőr. A folyamatért részben az érrendszerben zajló változások felelősek – hidegben szűkülnek, melegben tágulnak az erek –, másrészt a hőszabályozás a verejték elválasztással és ezen keresztül párolgással történik.

Izzadás - kétféle verejtékmirigyet különböztetünk meg

1. Eccrin mirigyek

Közvetlenül a bőr felszínére nyílnak. A verejtékmirigyek száma testtájanként változó: tenyéren-talpon 600-400/ cm², törzsön 75/ cm². Az eccrin mirigyek működését az idegrendszer szabályozza. A verejték színtelen, sós, savanyú szagú folyadék, a bőrfelszínen lévő baktériumok által kiváltott bomlás hatására azonban – amit a savas pH okoz –, kellemetlen szag képződik.

2. Apocrin mirigyek

Főleg a hónaljban, emlőbimbó körül, nemi szervek, végbélnyílás környékén fordulnak elő. Jellemző, hogy a váladék a szőrtüsző nyílásába ömlik, kellemetlen szagú, folyamatosan termelődik.

Kiket érint a fokozott izzadás?

Akkor beszélünk fokozott verejtékezésről, ha a tünet normális környezeti hőmérsékletben, nyugalmi állapotban lép fel. A lakosság 2-3 %-át érinti. Lehet általános, az egész testre kiterjedő, de lehet helyi jellegű, például hónaljat, tenyereket érintő. A fokozott hónaljizzadás legtöbbször a pubertás körül indul, a tenyéri-talpi izzadás már ezt megelőzően is tapasztalható.

Gondolnunk kell a problémára, ha a hónaljban a ruhán nedves folt alakul ki, kézfogáskor nedves a kéz, a toll a kézhez tapad.

Nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos betegségek illetve állapotok kísérő tünete lehet az egész testre kiterjedő izzadás. Ezek lehetnek: elhízás, diabetes, terhesség, pajzsmirigy betegség, lázcsökkenés, sokízületi gyulladás, köszvény, TBC, vagy bizonyos gyógyszerek szedése kapcsán fellépő fokozott verejtékezés (pl.: cortisol, cholinergiás szerek, szalicilátok, fenol származékok).

Localis izzadás tapasztalható: pubertáskor, vegetatív zavarok, központi idegrendszeri érintettség esetén, menstruációs zavar, menopausa alkalmával is.

Kezelési módszerek az izzadás megszüntetésére

Ma már a fokozott izzadás kezelésére több módszer is rendelkezésünkre áll. A kezelés megkezdése előtt ki kell zárni a háttérben esetleg meghúzódó betegségeket. Ha valaki túlzottan izzad, első lépésként a kereskedelemben beszerezhető kozmetikai készítményekkel, pl. deo spray-vel, golyós dezodorral, krémmel próbálja a panaszt orvosolni. Amennyiben elégtelen az eredmény, érdemes szakemberhez fordulni háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz).

Víz-iontoforézis

Az orvos először helyi izzadásgátlót ír fel, ha ez sem elegendő, javasolhatja az víz-iontoforézist. Ez a módszer több évtizedes múltra tekint vissza és a tenyéri-talpi izzadásra alkalmazható. A víz az áram hatására ionokra bomlik. A pórusokon bejutó hidrogén ionok csökkentik, egyes esetekben meg is szüntetik az izzadást. Az alkalmanként 10-20 perces beavatkozásból heti 2-3-ra van szükség (összesen: 10 kezelés). Ha az eredményt fenn akarjuk tartani, érdemes havonta 1x emlékeztető kezelést végeztetni. Ez a terápiás módszer fájdalommentes, semmilyen kellemetlenséggel nem jár.

Botulinum kezelés

A Botulinum toxinnal történő kezelés tartósabb, főleg a fokozott hónalji izzadásnál alkalmazzuk. A Botulinum toxin idegméreg, amely átmenetileg megbénítja az izmot. A Botulinum toxint más területen is alkalmazzuk, pl.: izomgörcs oldására, egyes fejfájás típusok megszüntetésére, ráncok eltüntetésére.

Kezelés menete Botulinum toxinnal

A megfelelően felhígított toxint a hónaljban megjelölt pontokba (kb. 10-15 pont) a bőr alá fecskendezzük, megfelelő dózisban. A beavatkozás kis átmérőjű tűvel történik, ezzel minimálisra csökkentjük a fájdalmat.  A beadáskor enyhe csípő érzés léphet fel. A kezelés gyors, hatása általában 1 hét múlva alakul ki, és 3/4-1 évig tart. Évente ismételhető. Kizáró tényezők: terhesség, sérült vagy gyulladt bőrfelszín, a készítmény hatóanyagával vagy segédanyagaival való túlérzékenység.

Egyéb kezelések az izzadás megakadályozására

A túlzott izzadás kezelésére szolgáló egyéb módszerek, melyeket a teljesség kedvéért megemlítünk:

1. Gyógyszeres kezelés, amely Magyarországon jelenleg nem hozzáférhető.

2. Mellkasi szimpatektómia, amit mellkas sebészeten végezhetnek

Lényege, hogy a műtét során a sebész az izzadásért felelős szimpatikus idegeket, amelyek a verejtékmirigyekhez futnak, átvágja. Az eljárás hatékony, ugyanakkor kockázatos is, eredménye visszafordíthatatlan.