A köznyelvben elterjedt, hogy a bőrgyógyászok bizonyos bőrelváltozásokat égetéssel távolítanak el, azaz leégetnek.

A megfogalmazás illetve az "égetés" szóhasználat nem pontos. A ma a bőrgyógyászok által használt eljárások közül talán az elektrokauterrel (nagyfrekvenciás sebészeti vágókészülékkel) végzett elektrosebészeti beavatkozás áll legközelebb az "égetés" köznapi fogalmához.

A diatermiás készülékkel végzett beavatkozás során magas frekvenciájú áram halad át a kezelés alatt álló szöveten, ahol az elektromos áram a szövet ellenállásából adódóan szabályozott módon hővé alakul. A folyamat hatására a szöveti fehérjék megalvadnak, kicsapódnak (koaguláció) vagy elpárolognak.

A beavatkozás során a fentiekből adódóan "égett bőr" szag keletkezhet, ezért is érthető, hogy az "égetés" fogalmával szokták azonosítani az ilyen módon végzett beavatkozást. Továbbá a beavatkozás után a kezelt bőrfelületet úgy kell tekinteni, mintha az adott területen kicsi, lokális égési sérülést szenvedett volna a bőr. A kauterrel történt égetés után általában hámosító kenőcsös kötést helyezünk fel. A kezelések után, az esetek többségében kiváló heggyógyulásra számíthatunk.